Vajon elszavalta-e Petofi a Nemzeti dalt 1848.
marcius 15-en? Honnan szarmazik az Arany Janosnak tulajdonitott mondas, hogy "gondolta a fene"? Az elmult evekben szepirokent is jelentkezo nagyszeru irodalomtortenesz, Milbacher Robert uj konyvenek celja nepszerusiteni az irodalomtorteneti szakma megallapitasait, legujabb eredmenyeit egy-egy rejtelyen keresztul.
A konyv celkozonsege a kozepiskolai magyartanarok, a diakok es az irodalom irant erdeklodo olvasok.
A Legendahantas leginkabb a XIX.
szazad elso fele szerzoinek (Kolcseytol Petofin at Aranyig) jol ismert es a nemzeti kanonban (kozoktatasban) szereplo muveinek ujszeru ertelmezesi lehetosegeit mutatja be.
Szo van benne a Hymnusrol, a Szozatrol, a Nemzeti dalrol, a Toldirol, a magyarok istene kepzetrol stb.
Altalanossagban olyan megcsontosodott allitasokat jar korbe, amelyeket mara a tudomany megcafolt.
Az egyes irasok tudomanyos kutatasi eredmenyekre epitenek, de kozerthetoen es humorosan kozvetitik azok fobb meglatasait.
A konyvet gazdag kepanyaggal illusztraltuk.
"Hiszen akirol vagy amirol beszelunk, az kozottunk van, es ahhoz nekunk is kozunk lehet.
A szoba hozott legendak es hiedelmek elo kapcsolatot teremtenek peldaul az adott szerzovel, es egyfajta ismerosseg illuziojat keltik.
Petofirol csak per "Sandorkent" ejtunk szot, mert a mi fiunk, Aranyrol tudjuk, hogy mogorva oregember lett, amolyan "epes" alkat, Jokai meg tutyimutyi papucsferj, Tompa Mihalynak meg nem hisszuk el maig sem, hogy tenyleg beteg volt, pedig meg kepes volt es bele is halt szegeny a hipochondriajaba.
Ezeken a mendemondakon keresztul lesz szemelyes kozunk hozzajuk.
Ezert aztan ez a konyv nem leleplezni akarja a kulturalis hiedelmeinket, hanem meg akarja mutatni azt a tudomanyos modszerekkel kideritheto valosagot, amibol taplalkoznak."