A masodik vilaghaboru vegen megsemmisult Kemeny Janos konyvtara, nyoma veszett levelezesenek, keziratainak.
Nyugdijba vonulasa utan nyomban emlekezetfrissito adatgyujtesbe kezdett, hogy torekveseirol hiteles kepet hagyhasson az utokorra.
allomasaibol ugy tudjuk, hogy tobbkotetesre szerette volna kerekiteni „oneletrajz-kompoziciojat”, am csak a halala utan megjelent Kakukkfiokakat tudta befejezni.
Szuletesenek 120.
evforduloja kuszoben derult ki, hogy gyujtemenyes kotetekben es folyoiratokban kozreadott emlekidezeseiben, radios- meg teves-beszelgetesekben, a Petofi Irodalmi Muzeumban orzott hagyatekaban olyan becses reszletek talalhatok, amelyek kaleidoszkopszeruen „tovabb irjak” palyakepet.Szuleteshelye folytan (Pittsburgh, 1903) nyitva allt elotte a nagyvilag, o megis Erdelyt vallotta otthonanak.
Alsojara volt az a biztos pont az eleteben, ahonnan a gyermekkor szinhelyei Erdely-meretuve tagultak.
Ezert is tudott jol safarkodni marosvecsi oroksegevel.
Az utokornak azonban illik tudnia, hogy o nemcsak mecenas volt es egy irodalomtorteneti korszak „szallasadoja”, hanem kiveteles tehetsegu iroegyeniseg is.
Sokatmondo teny, hogy a bortonbol epp csak szabadult Paskandi Geza elsokent a Viziboszorkany szerzojet talalta tollara meltonak.(Cseke Peter)