Kilencvennegy eves vagyok.
Rendkivuli elet jutott osztalyreszemul;
csak most kezdem felismerni, hogy mennyire rendkivuli.Fiatalkoromban ugy ereztem, hogy odakint a szabadban az erintetlen, oseredeti termeszet vesz korul - ez azonban nem volt egyeb, mint illuzio.
Korunk nagy tragediaja - az erintetlen termeszeti kornyezet folyamatos zsugorodasa es a biologiai sokfeleseg, a biodiverzitas csokkenese - alig eszrevehetoen nap mint nap itt zajlik korulottunk.Tanuja voltam ennek a hanyatlasnak.
Az Egy elet a bolygonkon a tanuvallomasom, egyben a latomasom is.
Tortenet arrol, mikent kovettuk el a leghatalmasabb tevedesunket, es annak felvazolasa, hogy ha haladektalanul cselekszunk, hogyan tudjuk helyrehozni ezt a tevedest.Ma meg - utoljara - van eselyunk arra, hogy tokeletes otthont teremtsunk magunknak, es helyreallitsuk az epseget annak a csodalatos vilagnak, amelyet orokoltunk.Csak akarnunk kell.Foldunkon az elovilaggal osztozunk, mely az elkepzelheto legcsodalatosabb, evmilliardok alatt kialakult letfenntarto rendszer.
Bolygonk stabilitasa azonban megingott, mikozben a biologiai sokfeleseg veszesen lecsokkent - a ketto ugyanis szorosan osszefugg.
Helyre kell allitanunk a biodiverzitast, amit oly kimeletlenul pusztitottunk.
Ez az egyetlen kiut a magunk altal eloidezett valsagbol.
Vissza kell vaditanunk a vilagot.A konyvhoz kapcsolodo film, Egy elet a bolygonkon cimmel, a Netfilxen lathato.Sir David Attenborough (1926) a vilag legismertebb es legnepszerubb brit termeszetfilmese.Oyyan legendas, mara klasszikussa valt BBC-filmsorozatokat keszitese fuzodik a nevehez, mint az Elet a Foldon (1979), Az elo bolygo (1984), Az elet megprobaltatasai (1990), A novenyek maganelete (1995), A madarak elete (1998), A kek bolygo (2001), Az emlosok elete (2002), a Bolygonk, a Fold (2006) es az Elet hidegverrel (2008).1985-ben II.
Erzsebet kiralyno lovagga utotte.
Sir David Attenborough a Royal Society tagja, es faradhatatlan kepviseloje a termeszetvedelemmel kapcsolatos kezdemenyezeseknek.